Szepes Mária
Bölcs az, aki megbocsát: Ilyen a világ! Ennyi az ember, s ennyi vagyok magam is.
Nem több és nem kevesebb. Néha megostromlom a lehetetlent, Sziszifuszként hegyre hordom terheimet, azután visszahullok talajt vesztve megint.
De magamnak is megbocsátok, ami nehezebb, mint átugrani saját, földre vetült árnyékunkat.